Paris trough the window.

A rajznéni adta házifeladatnak, hogy írjak egy novellát Marc Chagall ~ című szürrealista képéről. Hát... íme. Fogyassza mindenki egészséggel. (:

Mit látsz, ha kitekintesz a szivárványablakon?

A szürke, mégis színes Eiffel tornyosul föléd, melyet bejárt már kicsi és nagy, férfi és nő; érkeztek fentről és lentről egyaránt.
Az egyhangú betonpárizs keveredik a belváros fényével, s a kettő eredménye valami stroboszkópféle villogás az égen.
Látod a vonatot, mely a mai csodajárművekhez képest oly réginek hat, mint a digitális fotókhoz a camera obscura felfordított árnyképe.
S látsz még valamit. A szobán belül... saját magadat; két arcodat: a szeretőt (ki a levenduladalt nyávogó elhagyatott macskára néz), és a gyűlölködőt (a nyomorult hátat fordít e világnak).